Az eddig olvasott Yalom könyvek közül a legnehezebb olvasmány volt, többször majdnem feladtam.
Ha most kezdeném olvasni, kicsit fordítanék a sorrenden, és az utószóval kezdeném. Érdekes lesz úgy újraolvasni a könyvet, hogy az utószó alapján az alkalmazott terápiás módszerekre tud koncentrálni az ember.
"A piszchoterápia a torzult interperszonális kapcsolatok javítása: a terápiás gyógymód pedig az a képesség, hogy az egyén megfelelően kapcsolódjon másokhoz, ne a személyisége valamilyen sürgető, tudattalan szükséglete alapján."
"Tulajdonképpen az elmebetegséget meghatározhatnánk úgy is, hogy épp annyira vagyunk elmebetegek, amilyen mértékben tudattalan erők irányítanak bennünket."
"...így vagy úgy minden módszer végső célja, hogy az akaratot felélessze és megerősítse - akaratot a változásra, a gyarapodásra, ... akaratot az akarásra."
"A 22-es csapdája a pszichoterápiában: Tedd azt, amit javasolok, de tedd magadtól!"
"Felfogtam, miben különbözik a gondolkodás és az, amit olyan régóta spontán csinálok: az aggódás. Aggodalmamban mindig csak a rossz alternatívákon rágódtam. A gondolkodás progresszív, kiteljesítő."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése